James McGill (1744-1813) nevét nem azért ismerjük még ennyi év után is, mert gazdag és befolyásos prémkerekedő volt, aki életében nagy tiszteletnek örvendett, hanem mert végrendeletében egyetem alapítására ajánlotta fel birtokát és még ráadásnak 10 000 fontot. És noha durcás és önző rokonok hosszú ideig próbálkoztak keresztbe tenni, 1821-ben IV. György királyi kiváltságlevelével hivatalosan is megszületett az intézmény. Az oktatás 1829-ben indult, amikor a montreali kórház oktatórészlegéből létrejött az egyetem orvosi kara. Az első diplomát 1833-ban kapta meg az első és abban az évben egyetlen végzős hallgató.
Ma a McGill Kanada legjobb egyeteme (és a világban a 17. helyen rangsorolta tavaly a QS-lista). 215 000 volt hallgatója él 180 országban. A 2 campus 300 épületében 11 kar és további 11 iskola szolgálja a 37 500 itt tanuló diákot.
Az egyetem büszke arra, hogy Rutherford az itt végzett radon-kísérleteinek eredményeiért kapta meg a Nobel díjat 1908-ban. De talán még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy 1877-ben a McGill diákjai alkották meg a jéghoki első szabálykönyvét!
