Rutherford Kanadában

Rutherfordról nagyjából mindenki hallott, ha máshol nem, az iskolában. De talán nem csak nekem újdonság, hogy évekig dolgozott Kanadában, méghozzá karrierje és a tudomány fejlődése szempontjából fontos időszakban.

Ernest Rutherford (1871-1937) 1898-ban a Cambridge-i Egyetemet hagyta ott Montrealért. Főképpen anyagi okokból: a McGill ugyanis fizikaprofesszori állást és annak megfelelő fizetést kínált az ifjú zseninek, aki zsenge kora miatt erre Cambridge-ben nem számíthatott.  "A McGill Egyetemnek jó híre van, ötszáz font nem túl rossz, és a fizikai laboratórium a maga nemében a világ legjobbika, úgyhogy nincs okom panaszra." 

Montreali évei alatt amerikai egyetemek egyfolytában ajánlatokkal bombázták, de a McGill fizetésének emelésével sokáig meg tudta tartani. Végül 1907-ben visszautasíthatatlan ajánlat érkezett és Rutherford Manchesterbe költözött, ahonnan 1919-ben tért vissza Cambridge-be.

A kémiai Nobel-díjat 1908-ban kapta meg „az elemek bomlásának kutatásáért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért".

Az első egyetem

James McGill (1744-1813) nevét nem azért ismerjük még ennyi év után is, mert  gazdag és befolyásos prémkerekedő volt, aki életében  nagy tiszteletnek örvendett, hanem mert végrendeletében egyetem alapítására ajánlotta fel birtokát és még ráadásnak 10 000 fontot. És noha  durcás és önző rokonok hosszú ideig próbálkoztak keresztbe tenni, 1821-ben IV. György királyi kiváltságlevelével hivatalosan is megszületett az intézmény. Az oktatás 1829-ben indult, amikor a montreali kórház oktatórészlegéből létrejött az egyetem orvosi kara. Az első diplomát 1833-ban kapta meg az első és abban az évben egyetlen végzős hallgató.

Ma a McGill Kanada legjobb egyeteme (és a világban a 17. helyen rangsorolta tavaly a QS-lista). 215 000 volt hallgatója él 180 országban. A 2 campus 300 épületében 11 kar és további 11 iskola szolgálja a 37 500 itt tanuló diákot. 

Az egyetem büszke arra, hogy Rutherford az itt végzett radon-kísérleteinek eredményeiért kapta meg a Nobel díjat 1908-ban. De talán még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy 1877-ben a McGill diákjai alkották meg a jéghoki első szabálykönyvét!