A textilmúzeum

A Kanadai textilmúzeum Torontó belvárosában található. A 2000 évet átfogó gyűjtemény 13 000 tárgyat foglal magában a világ 200 különböző vidékéről. Egyszerre több kiállítás is megtekinthető. Most éppen az alábbiak: Selyemoázis a Selyemúton: Bokhara ( tematikus válogatás a múzeum gyűjteményéből ) , Kai Chan kanadai-kínai művész alkotásai és a múzeum alapításának 35. évfordulója alkalmából az ünnepléssel kapcsolatos darabok bemutatása. Két éve egyébként a halasi csipkék arattak itt sikert.

A kiállítások mellett előadások, szemináriumok és gyakorlati foglalkozások is vonzzák a látogatókat. Külön érdekesség az a részleg, ahol nemcsak nézni szabad, hanem tapintani is, ami textilek esetében nem elhanyagolható pluszélvezet.

A múzeum boltjában textiltárgyú könyveket és természetesen hagyományos és modern szöveteket és textilalkotásokat árulnak.

A legizgalmasabb az a lehetőség, hogy akár otthon üldögélve is betekintést nyerhetünk a múzeum gyűjteményének közel felébe: http://www.textilemuseum.ca/collection/

Narancsos-kókuszos bögresüti

Igazi házi édesség egy régi kanadai gyűjteményből - méghozzá egy olyanból, ahová mindenki névvel küldte be kipróbált receptjeit. Nem állítom, hogy annyira extra finom, hogy senki eztán soha többé más édességre nem vágyik, de kellemes, gyors, egyszerű, olcsó és elronthatatlan. És külön ajánlom azoknak, akik utálnak kidobni-kiönteni ételt a szemétbe, hiszen a megsavanyodott tej vidáman felhasználható hozzá.

1/2 csésze bármilyen zsiradékot (vaj, margarin, zsír - vagy ezek kombinációja) habosra kikeverünk
3/4 csésze cukorral. Tovább keverjük
1 kezeletlen narancs reszelt héjával és
1 egész tojással. Hozzáadunk
2 csésze lisztet, amit előtte összeszitáltunk
1 teáskanál sütőporral és
kevés sóval (Mrs. Tennant, a recept beküldője fél kávéskanál sót ajánl, én jóval kevesebbet tettem bele) és végül beleöntünk
1 kávéskanál szódabikarbónával elkevert
1 csésze aludttejet (vagy valami hasonlót: joghurtot, kefirt).

Az egészet simára keverjük, de nem kell túlzásba vinni. Kikent-kilisztezett ( vagy sütőpapírral esetleg alufóliával kibélelt), 22x22 cm négyzet alakú tepsiben 180 C fokon 45-55 percig sütjük.
Amint kivesszük a sütőből, ráöntjük

1 narancs levét, amelyben
1 evőkanál cukrot oldottunk fel. A formában hagyjuk kihűlni.

Parlamenti viszonyok

Az ellenzék jó ideje sikertelenül próbálkozott azzal, hogy rávegye a kormányt bizonyos adatok - például a vállalati adó csökkentésének várható hatásai - nyilvánosságra hozására. Pénteken aztán betelt a pohár és a bizalmi szavazáson 156 : 145 arányban elbukott Stephen Harper konzervatív kormánya.

Szombaton a főkormányzó is rábólintott a döntésre, azaz a parlament feloszlatására. Az új választások május másodikán lesznek, addig meglehetősen durva kampányra van kilátás.

A szópárbaj máris megkezdődött. Harper kijelentette: az ellenzék kierőszakolt egy olyan választást, amihez az országnak semmi kedve és amire a gazdaságnak semmi szüksége. Amire szüksége lenne, az egy stabil, többségi kormány, de szavai szerint az ellenzéki pártok azt tervezik, hogy koalícióra lépnek, ha pártja nem szerzi meg a szavazatok többségét.

Ignatieff, a liberális párt vezetője azonnal közleményt adott ki, melyben leszögezte, hogy nem áll szándékában koalícióra lépni senkivel, szabad visszautat biztosít Harpernek, ha a konzervatívok bármilyen arányban megnyerik a küszöbön álló választásokat.

A 308 tagú kanadai parlamentben (pontosabban annak alsóházában) az abszolút többséghez 155 szavazat kellene, de előrejelzések szerint erre egyik pártnak sincs esélye. A most feloszlatott parlamentben 143 konzervatív és 77 liberális ült, a Bloc Quebecois 47, az NDP 36 mandátummal rendelkezett és két független képviselő mellett 3 hely üres volt. Mivel nagyjából hét év alatt ez lesz immár a negyedik alkalom, hogy a kanadaiaknak az urnákhoz kell járulni ( a legutóbb 2008 októberében), könnyen elképzelhető, mekkora lelkesedéssel várják a májusi voksolást.

Kanadai hősök 4.

A Discovery űrsikló fedélzetén 1992. január 22-től 30-ig egy kanadai orvos is dolgozott. Ennek az űrutazásnak a tudományos feladatai közé tartozott a súlytalanság (azaz a mikrogravitáció) emberi idegrendszerre gyakorolt hatásának vizsgálata. Dr. Bondar ezért került be a csapatba és lett az első ideggyógyász és mellesleg az első kanadai nő, aki földkörüli pályán megkerülhette a földet, nem egyszer, hanem pontosan 129-szer.

Roberta Lynn Bondar 1945-ben született Sault Ste-Marie-ben. Vonzalma a természettudományok iránt korán megmutatkozik, ezért édesapja laboratóriumot épít számára, hogy kedvére kísérletezhessen. Meglehetősen nyughatatlan természet és rendkivül szerteágazó érdeklődés jellemzi. Földön, vízen, levegőben keresi a kalandokat: búvárkodik, repül léggömbön és ejtőernyővel, előbb tanul meg repülőgépet vezetni, mint autót, imád kerékpározni és görkorcsolyázni. Első diplomáját a Guelph-i Egyetemen szerzi meg, és folyamatosan halad előre egyre magasabb tudományos fokozatok felé. Majd 1983 decemberében bekerül az első kanadai űrhajóscsoportba, hogy a hosszú kiképzés után eljusson az űrbe. Visszatérte után kutatóként dolgozik tovább.

A tudományos munka mellett hódol régi szenvedélyének, a fényképezésnek. Képei múzeumokban éppúgy megtalálhatók, mint magángyűjteményekben, és könyvei is megjelennek.

Megkapta a Kanadai érdemrend tiszti fokozatát ( Officer of the Order of Canada) , de tevékenységét hazája nemcsak állami kitüntetéssel ismerte el: nem is egy, hanem öt iskola viseli a nevét.

A legjobb hely a világon

Idén újra Vancouver lett a legélhetőbb város a világon - az Economist folyóirat szerint. És még két kanadai versenyző jutott az első tízbe: Toronto (4) és Calgary (5). Ha ebből arra következtetnénk, hogy Kanada a leginkább irigylésre méltó ország, akkor tévedünk, mert Ausztrália a győztes ebből a szempontból, négy befutóval: Melbourne (2), Sydney (7), Perth és Adelaide (holtversenyben 8).

140 várost rangsoroltak az ítészek, akik a döntést sokféle tényező figyelembevételével hozták. Összesen 30 mutatót vizsgáltak, öt nagy kategórián belül: politikai stabilitás, egészségügy, kultúra és környezet, oktatás, infrastruktúra. Ezek között van olyan, ami adott, azaz nem változtatható meg, például az éghajlat, de a legtöbb gondos munkával, pénzzel és odafigyeléssel fejleszthető. Száz pont járt az ideális és egy az elviselhetetlen viszonyokért.

Vancouver idén és tavaly is 98 százalékot teljesített. De mit tud, hogy immár öt éve folyamatosan e lista tetején áll?

Gyönyörű a táj, magas hegyek övezik, ott az óceán és az éghajlat is kellemes. A nyár meleg és napos, a tél enyhe (Kanadában ez nagy szó!). Minden zöld, a város tele van szépséges parkokkal. Fontos a környezetvédelem és a tiszta környezet miatt magas a várható élettartam. Virágzó a gazdaság. Sok felsőoktatási intézménye közül a Brit Kolumbiai Egyetem Kanada második legjobb egyeteme. Fejlett a közlekedési hálózat, és nincs még egy olyan kanadai nagyváros, ahol több kerékpárost és gyalogost látni az utakon. Magas az életszínvonal (és a megélhetési költségek is). Az emberek barátságosak és nagyon sok náció él békésen egymás mellett (a lakosság 52 %-ának nem angol az anyanyelve!)

De, sajnos, nincsen rózsa tövis nélkül: az egyetlen negatívum, amire az Economist is felhívja a figyelmet, a bűnözés, főként a betörések magas száma.

Fejfájás nélkül

Lehet, hogy nem csak én nem hallottam ezidáig arról, hogy a vörösbor, amit olyan nagyon ajánlanak napi fogyasztásra mint egészségmegőrző szert, az emberek 30 %-ának fejfájást és magas vérnyomást okoz. Pedig szenvedtem e mellékhatásoktól. Hennie van Vuuren, a Brit-Kolumbiai Egyetem kutatója már 15 éve is így volt ezzel, de nem hagyta annyiban a dolgot, hanem munkához látott.


Olyan borélesztőt fejlesztett ki, amelyik kevesebb amint termel, márpedig ezek a vegyületek, ilyen például a hisztamin, felelősek a kellemetlen mellékhatásokért és mellékízekért is.


A kanadai és egyesült államokbeli hatóságok engedélyezték az új élesztő használatát, illetve a nagy bortermelő Dél-Afrikában is zöld utat kapott.


A gyártók azonban nem jelzik az üvegek címkéin, ha ezzel az új élesztővel készült a bor, így a fogyasztó sötétben tapogatózik. De aki az utóbbi időben észak-amerikai bort ivott, jó eséllyel kipróbálta már.

Melasztorta

A melasztorta nálunk ismeretlen, sőt, a legidősebb korosztálynak kifejezetten baljóslatúan hangzik, hiszen a háborús időkben cukor híján fanyalodtak a melaszra. Viszont angol nyelvterületen igencsak népszerű ez az édesség A következő recept egy kanadai specialitásokat bemutató gyűjteményből származik.

A tésztához összekeverjük az alábbiakat - nem fontos, hogy teljesen összeálljon, az is elég, ha morzsalékos:

1 1/2 csésze liszt
1/4 csésze porcukor
1/4 teáskanál só
1/2 csésze vaj (ez kb. 12 dkg)
1 tojás sárgája
1 evőkanál víz

Fél órát hűtőszekrényben pihentetjük, majd egy 23 cm átmérőjű tortaforma aljára és oldalára nyomkodjuk. Alufóliával letakarjuk, arra szárazbabot vagy külön erre a célra kapható kerámia-golyőkat helyezünk és 190 fokos sütőben 25-30 percig sütjük. Ezt vaksütésnek nevezik, arra szolgál, hogy a tészta az elősütés alatt megtartsa formáját. A sütőből kivéve eltávolítjuk a babot és az alufóliát.

A töltelék végtelenül egyszerűen elkészíthető. Kissé felmelegítünk

1 csésze aranyszirupot (ez a világos melasz) és
1 evőkanál sötét melaszt (akár el is hagyható).
2 csésze friss zsemlemorzsa,
reszelt citromhéj (természetesen csakis kezeletlen gyümölcsről) és
3 evőkanál citromlé kerül bele.

Összeforgatjuk és az elősütött tésztára öntjük. 15-20 percre visszatesszük a sütőbe.