Közvetlen járattal Kanadába

2015-től nem kell átszállnia a Budapestről Montrealba vagy Torontóba indulóknak! 

Az Air Transat légitársaság nyártól indít menetrend szerinti járatot, amely heti egyszeri alkalommal, csütörtökönként repül Torontóba, egy montreali megállóval. Széles törzsű, Airbus A330-200-as gépek viszik majd az utasokat. Az összesen 345 ülőhelyből 12 lesz Club Class, azaz magasabb kategóriájú  és ezért jóval drágább.

Az első gép 2015. június 8-án érkezik a Liszt Ferenc Repülőtérre, 11.10-kor, majd 12.55-kor indul vissza. Az előzetes felmérések szerint nagy lesz az igény, üzleti és turista szempontból is. Kanada e két nagyvárosában sok magyar és magyar felmenőkkel rendelkező él, ezért az üzemeltetők bíznak abban, hamarosan akár sűríteni is kell a járatokat.

Rutherford Kanadában

Rutherfordról nagyjából mindenki hallott, ha máshol nem, az iskolában. De talán nem csak nekem újdonság, hogy évekig dolgozott Kanadában, méghozzá karrierje és a tudomány fejlődése szempontjából fontos időszakban.

Ernest Rutherford (1871-1937) 1898-ban a Cambridge-i Egyetemet hagyta ott Montrealért. Főképpen anyagi okokból: a McGill ugyanis fizikaprofesszori állást és annak megfelelő fizetést kínált az ifjú zseninek, aki zsenge kora miatt erre Cambridge-ben nem számíthatott.  "A McGill Egyetemnek jó híre van, ötszáz font nem túl rossz, és a fizikai laboratórium a maga nemében a világ legjobbika, úgyhogy nincs okom panaszra." 

Montreali évei alatt amerikai egyetemek egyfolytában ajánlatokkal bombázták, de a McGill fizetésének emelésével sokáig meg tudta tartani. Végül 1907-ben visszautasíthatatlan ajánlat érkezett és Rutherford Manchesterbe költözött, ahonnan 1919-ben tért vissza Cambridge-be.

A kémiai Nobel-díjat 1908-ban kapta meg „az elemek bomlásának kutatásáért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért".

Csilis-narancsos grillpác

1 evőkanál (15ml) reszelt narancshéj (kezeletlen narancsról)
2 evőkanál narancslé
2 evőkanál borecet
2 evőkanál olaj
1 evőkanál paradicsompüré

1 evőkanál csilipor

1/2 teáskanál szárított oregano
1/2 teáskanál só
1/2 teáskanál bors

Mindent összekeverünk egy tálban és hozzáteszünk fél kiló színhúst vagy 1 kiló csontosat, ami lehet sertés, marha, csirke - kedvünk szerint. 

Min. 4 órát hagyjuk állni, majd megsütjük sütőben, serpenyőben, rácson, lávakövön - kedvünk szerint.

     

Kit érdekel a kanadai irodalom?

Alice Munro Nobel-díja

Nem a történelmi előidőkben, hanem 1959-ben írt  Hugh MacLennan egy híres esszét, melynek címe nagyjából így hangzik magyarul: Egy fiú és egy lány összetalálkozik Winnipegben. Hát ez kit érdekel? A kanadai irodalom ugyanis mindig  két gigász, a brit és az amerikai irodalom árnyékában bújt meg szerényen, vagy mondhatjuk akár azt is, hogy teljes önbizalomhiánytól szenvedve.

Mindössze 54 év elteltével kiderült, hogy a világ mégis odafigyel. 2013. október 10-én a Svéd Akadémia a 110. irodalmi Nobel-díjat Alice Munro kanadai írónak ítélte oda. A döntés  indoklásában a most 82 éves írónőt a kortárs novella mesterének nevezték. Szerencsére erről Magyarországon is bárki megbizonyosodhat, mert számos kötete olvasható magyar nyelven.

Maga Munro egyáltalán nem számított erre az elismerésre, de mérhetetlenül boldog. "Különösen annak örülök, hogy a díj elnyerése oly sok kanadainak szerez örömet. Azért is boldog vagyok, mert ez még inkább felkelti a figyelmet a kanadai irodalom iránt." 

Túrós-szilvás szelet

A tésztaalaphoz összegyúrunk:

75 g cukrot,
75 g vajat v. margarint,
1 tojást, 
200 g lisztet,
1 teáskanál sütőport és
1 csipet sót.

Kinyújtjuk és kibélelünk vele egy nagyjából 20 cm x 30 cm tepsit. A tészta tetejére 

1 evőkanál búzadarát hintünk, megszórjuk
fél kilónyi kimagozott szilvával és ízlés szerint egy 
kevés barnacukorral édesítjük. 

Erre öntjük a túrókrémet, amihez összeturmixoljuk a következőket:
250 g tehéntúró,
fél deci tejföl,
110 g cukor, 
1 egész tojás,
1 tojás sárgája,
2 evőkanál közönséges étolaj, 
1 citrom leve,
1 zacskó (főzős) vaníliás pudingpor, 
1 csipet só,
1 1/2 bögre (azaz 3,75 dl) tej.

180-200 fokon 50-60 percig sütjük.

Rebarbarás muffin

• Fél csésze (1,25 dl) olajat és
• 1,25 csésze (25 dkg) cukrot összekeverünk. Tovább keverjük
• 1 tojással, majd
• 1 csésze (2,5 dl) aludttejjel (vagy joghurttal, kefirrel, tejjel). Végül beleforgatjuk
• 2,5 csésze (25 dkg) liszt,
• 1 teáskanál szódabikarbóna,
• fél mokkáskanál só és
• 1 evőkanál vaníliás cukor keverékét és
• 2 csészényi megtisztított és feldarabolt rebarbarát. Nem kell sokáig vacakolni vele, elég, ha csak addig keverjük, amíg a lisztet már felvette a massza. Formákba adagoljuk és a tetejére fahéjas barnacukrot szórunk. 180 C fokon 20 - 25 percig sütjük.

18 darab muffin lesz ebből a mennyiségből. 

Egyébként nem kötelező muffint sütni belőle, bármilyen formába beletehetjük, szögletesbe vagy kerekbe, de minél nagyobb a forma, annál hosszabb lesz a sütési idő. A tetejéről semmiképpen ne felejtsük le a barnacukrot és a fahéjat!

Város a város alatt

1962-ben épült meg az első láncszem, a Place Ville-Marie bevásárlóközpont az egyik montreali felhőkarcoló alatt. Négy évvel később, az 1967-es világkiállításra készülődve, megindult a metró, melynek alagútjai összekötötték Montreal legfontosabb pontjait. Aztán egyre több földalatti pláza csatlakozott ehhez a hálózathoz és létrejött a föld alatt egy város.

A RESO (a francia réseau szó hálózatot jelent) 4 millió négyzetkilométeréhez tíz metróállomás, 2 buszpályaudvar, 1 200 iroda, 200 étterem, 2 000 üzlet, 40 bank, 40 mozi, 7 nagyobb szálloda kapcsolódik, továbbá sportlétesítmények, kiállítótermek, egyetemek és lakások.

Nem nehéz eligazodni a földalatti város folyosóin, ahova nagyjából 200 ponton lehet bejutni. Naponta fél millió látogató jár erre és élvezi azt, hogy nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, ami különösen télen jelent nagy könnyebbséget.