Félreértés ne essék, ez nem az a Cartier. Ha ön órát vagy ékszereket keres, rossz helyen jár.
Jacques Cartier (1491-1557) francia hajóst I. Ferenc bízta meg azzal, hogy Észak-Amerikából hozzon neki aranyat, fűszereket és mellékesen találjon egy praktikus átjárót Ázsia felé. Egyik megbízásnak sem sikerült eleget tennie, de vitathatatlan, hogy kiváló képességű hajós volt és a Kanada nevet ő használta először (az irokéz kanata szó alapján, amely települést jelent).
Cartier 1534-ben két hajóval és 61 emberrel indult útnak, elérte az új-fundlandi partokat és a Szent Lőrinc öblöt, majd hazatért két indiánnal a fedélzeten. A király kíváncsiságát mindenesetre sikerült felkeltenie, így a következő évben immár három hajón és 110 emberrel térhetett vissza. Ekkor a jelenlegi Montreal magasságáig jutott. Quebecben töltötte a telet, amely kellemetlen meglepetéssel szolgált: a nagy hideg és a skorbut következtében huszonöten meghaltak. Amint kiszabadultak a jég fogságából, sietősen hazaindultak, mert az indiánokkal viszonyuk igencsak rosszra fordult.
Harmadik expedícióját 1541-ben kezdte meg, abban a hiszemben, hogy a Szent Lőrinc folyón felhajózva el lehet jutni Ázsiába és hogy a szárazföld belsejében kincsek rejlenek. Egy újabb kegyetlenül hideg tél után leletekkel megrakodva indult haza, de a kincsekről gyorsan kiderült, hogy értéktelen ásványok.
Cartier többet nem is tért vissza. A nagy csalódás után jó fél évszázadnak kellett eltelnie addig, amíg Franciaország érdeklődése újra Észak-Amerika felé fordult.