Mi, magyarok szeretjük azt gondolni, hogy máshol sokkal jobban és okosabban folynak a dolgok. Hát ... Ha közelebbről megnézzük, bizony nagyon gyakran kiderül, hogy az élet sehol sem fenékig tejfel.Rengeteg szó esik nálunk a bicikliutak építésének szükségességéről. És ebből a szempontból Quebec valóban paradicsom, a nagyjából 3,5 millió kerékpárosnak irigylésre méltó hosszúságban áll rendelkezésére kiváló minőségű út. A Route Verte - azaz Zöld út - majd 4 200 kilométeres Montreal pedig ritkaságszámba megy, mert az észak-amerikai városokra nem jellemző, hogy a belvároson keresztül védett pályán haladhat a biciklis forgalom. A világhálón találunk olyan útvonaltervezőt, ami a kerékpárosoknak segít megtervezni az eljutást a város egyik pontjáról a másikra.
A tavasz mégis minden évben biciklishalált hoz. Múlt héten hat triatlonost edzés közben ütött el egy autós, hárman nem élték túl a balesetet. Aztán a hétvégén egy ittas vezető gázolt kerékpárost.
Most a biciklis társadalom (amely egyébként önkritikusan megállapítja, hogy nemcsak az autósok hozzáállásának kellene fejlődnie) azt kéri a kormányzattól, hogy egyfelől gyorsítsa fel a leállósávok egyébként is tervbe vett kiépítését (kemény burkolattal), másfelől a tél végén információs kampánnyal hívja fel a figyelmet arra, hogy a jobb időjárás kerékpárosok tömegét csalja ki az utakra. Ne kelljen minden évben meghalnia néhány embernek csak azért, mert télen az autóvezetők elszoktak a biciklisták jelenlététől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése