A kanadai indiántörzsek, vagy ahogy magukat nevezik, az Első Nemzetek, bizony még mindig nem tartják magukat kanadainak és nem kedvelik a betolakodókat.
A Mohók (mohauk? mohawk?) tanács nevében idén februárban kézbesítettek 26 levelet, mely arra szólítja fel a címzetteket, hogy hagyják el a Montrealtól mindössze 10 mérföldre fekvő Kahnawake rezervátumot, mert nincs joguk ott élni.
Nem ez lenne az első kitelepítés a rezervátum majd 300 éves történelmében.
Létezik ugyanis egy törvény, mely szerint a rezervátumban csak az élhet vagy birtokolhat földet, akinek legalább négy dédszülője a törzs tagja volt. Sőt, valójában annak az indiánnak is el kell hagynia a rezervátumot, aki kívülről jövővel köt házasságot.
A manapság némileg furcsának tűnő rendelkezéseket több mint negyed százada fogadta el a tizenkét törzsfőnökből álló tanács, azzal a céllal, hogy a nagyjából 50 négyzetkilométeres rezervátum 8000 lakója ne "kanadaizálódjon", hanem maradjon meg indiánnak, így próbálván megvédeni saját nyelvüket és kultúrájukat.
Az indiánügyi miniszter tehetetlenül tárja szét a karját, mondván: emberi jogok ide vagy oda, az Első Nemzeteknek joga van eldönteni, ki lakjon a rezervátumukban. Ahogy a tanács szóvivője fogalmaz: 'Mi maradunk a mi kenunkban, ti is maradjatok a tiétekben.' Hogy aztán mi történik, ha néhány kiutasított nem engedelmeskedik, senki nem tudja.
A Mohók (mohauk? mohawk?) tanács nevében idén februárban kézbesítettek 26 levelet, mely arra szólítja fel a címzetteket, hogy hagyják el a Montrealtól mindössze 10 mérföldre fekvő Kahnawake rezervátumot, mert nincs joguk ott élni.
Nem ez lenne az első kitelepítés a rezervátum majd 300 éves történelmében.
Létezik ugyanis egy törvény, mely szerint a rezervátumban csak az élhet vagy birtokolhat földet, akinek legalább négy dédszülője a törzs tagja volt. Sőt, valójában annak az indiánnak is el kell hagynia a rezervátumot, aki kívülről jövővel köt házasságot.
A manapság némileg furcsának tűnő rendelkezéseket több mint negyed százada fogadta el a tizenkét törzsfőnökből álló tanács, azzal a céllal, hogy a nagyjából 50 négyzetkilométeres rezervátum 8000 lakója ne "kanadaizálódjon", hanem maradjon meg indiánnak, így próbálván megvédeni saját nyelvüket és kultúrájukat.
Az indiánügyi miniszter tehetetlenül tárja szét a karját, mondván: emberi jogok ide vagy oda, az Első Nemzeteknek joga van eldönteni, ki lakjon a rezervátumukban. Ahogy a tanács szóvivője fogalmaz: 'Mi maradunk a mi kenunkban, ti is maradjatok a tiétekben.' Hogy aztán mi történik, ha néhány kiutasított nem engedelmeskedik, senki nem tudja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése