Minden próbálkozás végnélküli vitákba és kudarcba fulladt, mígnem 1964-ben Lester Pearson liberális miniszterelnök, aki előzőleg választási kampányában Kanada százéves születésnapjára új nemzeti lobogót ígért, létrehozott egy tizenöt tagú összpárti parlamenti bizottságot, amelynek mindössze hat hetet adott a munkára.
Több ezer javaslat érkezett, a Bourbon liliom, a hód, a brit nemzeti zászló és leginkább a juharlevél főszereplésével. Végül a bizottság George Stanley történész professzor tervét fogadta el, melyet munkahelye, a katonai akadémia lobogója ihletett, mivel azon két vörös mező között fehér alapon szerepelt a címer. A vörös és a fehér mellesleg már 1921 óta nemzeti színnek számított A színes mezők 1:2:1 arányát utóbb George Bist javasolta, míg a juharlevelet Jacques St.-Cyr tervezte.
A változtatás gondolata megosztotta az országot. Az alsóházban az ellenzék hetekig obstruált, de Pearson végül berekesztette a vitát és a végszavazás során a Quebec-iek a liberálisokkal együtt szavaztak. Két nap múlva a szenátus is jóváhagyta a döntést, és 1965. február 15-én hivatalosan felhúzták az új nemzeti lobogót.
Egyesek a zászló rajzolatába belelátják két dühös ember, név szerint Jack és Jacques arcélét, finoman utalva az ország angol és francia kettősségére. Ennél is cinikusabb honpolgárok szerint a zászló tulajdonképpen egy emberpróbáló orrvérzés lenyomata.
Mindezek ellenére Kanada 1996 óta ünnepli február 15-ét, mint a nemzeti zászló napját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése